Színes Demokratikus Párt

színes magyarország párt

Alapszabálya

(a párt 2015. augusztus 1-én tartott, megismételt alakuló közgyűlésén elfogadott egységes szerkezetben

– a Debreceni Törvényszék 13.Pk.60.154/2014/9. számú hiánypótló végzése alapján elfogadott módosításokat

dőlt és aláhúzott kiemeléssel jelezve)

 

A Színes Magyarország Párt alakuló Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:1.-3:48. §, valamint a 3:63.-3:87. § alapján, továbbá a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon a párt Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

1. §

A párt neve, székhelye és jogállása

(1) A párt neve: Színes Magyarország Párt

 

(2) A párt székhelye: 4181 Nádudvar, Völgyalj u.30

(3) A párt működési területe kiterjed Magyarország egész területére.

(4) A párt jogi személy.

2. §

A párt célja és tevékenysége

 

(1) A párt célja elsődlegesen: a konzervatív és szabadelvű, a nemzeti és európai értékek hiteles képviselete és terjesztése Magyarországon és a roma értékeinek kisebbségi , nemzetiségi hiteles képviselete.

 

(2) A párt további célkitűzései:

a) az emberi és polgári szabadságjogok teljes tisztelete, az alkotmányos jogállam, a türelmes és tisztelettudó állampolgári magatartás támogatása;

b) az alkotmányos és intézményes demokrácia, a jogállam helyreállítása és védelme, együttműködésben az erre törekvő demokratikus erőkkel;

c) a szabad piac, a szabad vállalkozás, a szabad kereskedelem, az egyenlő esélyekkel folytatott szabad, de szabályozott verseny támogatása, feltételeinek megteremtése;

d) a magántulajdon, a szellemi tulajdon fokozott védelme;

e) a lelkiismereti és sajtószabadság helyreállítása és védelme;

f) a nemzeti összefogás, a kisközösségi szolidaritás, az öngondoskodás támogatása és terjesztése;

g) a kisméretű, szolgáltató, hatékony és tisztakezű, áttekinthető és becsületes állam kiépítésének eszmei és közpolitikai támogatása, a nyitott gazdaság és társadalom következetes képviselete;

h) az ésszerűség, a szakszerűség, a becsületes és kiszámítható kormányzati magatartás és működés helyreállítása és képviselete a gazdasági, jogi és kulturális életben;

i) a Kárpát-medence különböző államaiban élő magyar nemzetrészek tagjai gazdasági felemelkedésének, társadalmi, színes kulturális és politikai önrendelkezésének támogatása, alapvető jogainak védelme;

j) törekvés a békés együttélésre, történelmi megbékélésre, kölcsönösen előnyös együttműködésre a Kárpát-medence együttlakó nemzeteivel a kölcsönös megismerés, türelem és tisztelet alapján;

k) Magyarország euroatlanti szövetségi viszonyrendszerének megerősítése, az európai értékek és együttműködés képviselete, az európai integráció támogatása, törekvés az eurózónához való csatlakozásra a lehető legrövidebb időn belül;

l) törekvés új politikai kultúra meghonosítására Magyarországon.

 

(3) A párt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

3. §

A párt tagjai

 

A tagsági jogviszony létrejötte

(1) A párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

 

(2) A párt tagja az a természetes személy lehet, aki

a) a tizenhatodik életévét betöltötte, és nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt;

1. magyar állampolgár vagy Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár;

2. a jelen Alapszabályban foglalt célokat elfogadja, és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja;

3. nem tagja más magyarországi pártnak.

 

(3) A felvételt kérőnek írásban előterjesztett kérelmében nyilatkozatot kell tennie belépési szándékáról, továbbá arról, hogy a párt létesítő okiratát ismeri, és a párt alapszabályát, céljait, szellemiségét és értékrendjét magára nézve kötelezőnek fogadja el, valamint a létesítő okirat alapján a párt tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja.

 

(4) A felvételt kérőnek a felvételi kérelemhez csatolnia kell legalább 2 (két) fő olyan tag ajánlását, aki a pártban legalább hat hónapos tagsági jogviszonnyal rendelkezik vagy alapító tag.

 

(5) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt, melyről a tagfelvételt kérőt írásban értesíti. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre. A tagsági okiratot az Elnök írja alá.

(6) A pártba való be- és kilépés önkéntes. A párt Elnöksége köteles a tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

 

A tagsági jogviszony megszűnése

 

(7) A tagság megszűnik: 

1. a tag halálával,

2. a kilépés bejelentésével,

3. törléssel,

4. kizárással,

5. ha a párt megszűnik.

 

(8) Kilépési szándékát a tag köteles írásban bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban (a bejelentés átvételének napján) hatályos. A kilépés bejelentésével a tagsági viszony automatikusan megszűnik, arról az Elnökségnek külön döntést hoznia nem kell. A kilépés nem köthető feltételhez.

 

(9) A tagot a tagnyilvántartásból a párt tagjai közül törölni kell (a tag törlését az Elnökség rendeli el):

1. halála esetén;

2. kilépése esetén;

3. kizárása esetén;

4. legalább hat hónapot elérő tagdíjhátralék miatt akkor, ha az Elnökség a törlést megelőzően írásban, igazolható módon felhívta (mely felhívás tartalmazza a mulasztás esetére alkalmazandó szankciót) a tagot a tagdíjhátraléknak – a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belüli – megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el;

5. ha olyan körülmény következik be, ami miatt az adott személy taggá válásának a feltételei megszűnnek.

(10) Az Elnökség (az általa lefolytatott fegyelmi eljárás után) határozattal kizárhatja a pártból azt a tagot, aki jogszabályt, a párt alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti, így különösen

1. olyan magatartást tanúsít, vagy olyan cselekményt követ el, amely a párt hátrányos megítélésére, avagy az abba vetett bizalom megingatására alkalmas;

2. felhívás ellenére olyan magatartást tanúsít, mellyel a párt céljainak megvalósítását veszélyezteti;

3. a párt vagyonát szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megkárosítja, és ezzel a pártnak vagyoni vagy egyéb hátrányt okoz;

4. szándékos bűncselekményt követ el, és ezért őt a bíróság jogerősen elítéli.

 

(11) Kizárásra irányuló indítványt a párt bármely tagja tehet. Az indítványt az Elnökségnél kell előterjeszteni írásban, indokolással ellátva. Az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetve az esetleges megszüntetéséről. Az Elnökség ezen döntéseiről a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét írásban értesíti.

 

(12) A fegyelmi eljárást az Elnökség – az indítvány beérkezésétől számított 60 napon belül – folytatja le. A fegyelmi eljárás során az Elnökség fegyelmi tárgyalást tart, amin a fegyelmi eljárás alá vont tagot meghallgatja, egyúttal részére lehetőséget biztosít védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Az erről szóló értesítést legalább nyolc nappal előbb meg kell küldeni az érintett tag részére. Fegyelmi ügyben az érintett tag távollétében döntés csak akkor hozható, ha a fegyelmi tárgyalásra szóló értesítést igazolhatóan átvette és távolmaradását előzetesen nem mentette ki.

 

(13) Az Elnökség a következő fegyelmi büntetéseket alkalmazhatja: figyelmeztetés, megrovás, párttisztségből menesztés, kizárás. Az Elnökség fegyelmi kérdésben legalább 3 (három) elnökségi tag egyetértő szavazatával dönt (3 tag jelenléte esetén fegyelmi kérdésben csak egyhangú határozat hozható). A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban, igazolható módon közölni kell.

 

(14) Az Elnökség fegyelmi határozatával szemben a fegyelmi eljárás alá vont tag (fegyelmi büntetés kiszabása esetén), illetőleg a fegyelmi eljárás kezdeményezője (az eljárás megtagadása vagy megszüntetése esetén) a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a párt Közgyűléséhez. A fellebbezést az Elnökségnél kell előterjeszteni, és azt a soron következő Közgyűlés napirendjére kell tűzni. A Közgyűlés az Elnökség fegyelmi határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja. Kérése esetén az érintett tagot a döntéshozatal előtt, a Közgyűlésen is meg kell hallgatni. Fellebbezés esetén az Elnökség fegyelmi határozatát nem lehet végrehajtani. A Közgyűlés fegyelmi kérdésben minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmados szavazat-többséggel dönt.

 

(15) A fegyelmi eljárás alá vont tag kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a párt ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna.

 

(16) Akinek a tagsága kilépéssel, kizárással, illetve törléssel szűnt meg, csak új tagként, új tagfelvételi eljárás keretében vehető fel a pártba. Az újbóli tagfelvételre csak akkor kerülhet sor, ha a kizárás, vagy a törlés oka már megszűnt. Akinek a tagsága kizárás miatt szűnt meg, újbóli tagfelvételi kérelmet legkorábban a kizárás időpontjától számított két év elteltével terjeszthet elő.

 

Tiszteletbeli és pártoló tagság

(17) A Közgyűlés egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak választhat olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tag a párt szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A tiszteletbeli tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és a párt érdekeivel összhangban tevékenykedni. A tiszteletbeli tagság nem jár tagdíjfizetési kötelezettséggel.

 

(18) A párt pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki a belépési nyilatkozatban vállalja, hogy elfogadja a párt Alapszabályát és a párt célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. A pártoló tag a párt szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A pártoló tag a párt tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Az Elnökség a pártoló tagok felvételéről is egyszerű szótöbbséggel dönt. A pártoló tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni. A pártoló tagság nem jár tagdíjfizetési kötelezettséggel.

 

(19) A párt Alapszabályában mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán a párt rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra és a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag", „pártoló tag” kifejezést.

 

(20) A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szavazat-többségével meghozott határozattal jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag a párt céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

 

(21) A pártoló tagi címet a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szavazat-többségével meghozott határozattal jogosult megvonni abban az esetben, ha a pártoló tag az írásban vállalt anyagi támogatásának fizetését hat hónapnál hosszabb időn át elmulasztja és mulasztását nem menti ki.

 

Tagsági jogok és kötelezettségek

 

(22) A párt tagja jogosult:

1. részt venni a párt tevékenységében;

2. a Közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni és szavazni;

3. a Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjához javaslatot tenni;

4. ha a Ptk. 3:22.§-ában írt követelményeknek megfelel és nem esik az itt szabályozott kizáró okok alá – a párt bármely tisztségére választható;

5. igénybe venni a pártnak a tagok részére biztosított szolgáltatásait;

6. tájékoztatást kapni a párt bármely szervezetének, testületének működéséről, döntéseiről.

 

(23) A párt tagja köteles:

1. a párt Alapszabályát és belső szabályzatait, valamint a párt szervei által hozott határozatokat megtartani;

2. az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére;

3. a párt céljának megvalósítását és tevékenységét, valamint szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, azokat nem veszélyeztetve tevékenykedni;

4. a párt Közgyűlésének és Elnökségének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni;

5. a Közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni;

6. a párt részére tett vállalásait (anyagi támogatás, önkéntes munka) teljesíteni;

7. a pártban vállalt megbízatásokkal összefüggő feladatait teljesíteni;

8. a párt vagyonát megóvni.

 

(24) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, a párt valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

4. §

A Párt szervezeti felépítése

(1) A párt döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége.

 

(2) A párt ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat a párt ügyvezető szerve, az Elnökség irányítja és látja el.

 

(3) A párt vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok, valamint közöttük az Elnök és az Alelnök.

 

 (4) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható. Nem lehet a párt vezető tisztségviselője olyan személy, akit a közügyektől eltiltottak.

 

(5) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a párt érdekének megfelelően köteles ellátni.

 

(6) A vezető tisztségviselőket a párt tagjai közül kell választani. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre.

 

(7) A vezető tisztségviselő a párt tagjai részére köteles a pártra vonatkozóan felvilágosítást adni és számukra a pártra vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a párt üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a párt kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

(8) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a pártnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a párttal szemben.

 

(9) A párt jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a pártnak okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a párt törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó párt vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

 

(10) Ha a párt jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a párt vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a párt fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

 (11) A felügyelőbizottság feladata a párt szervei működésének, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a közgyűlési, valamint elnökségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Kötelező felügyelő bizottságot létrehozni, ha a párt taglétszáma a 100 főt meghaladja. E feltétel bekövetkezése esetén a Közgyűlés gondoskodik az Alapszabály megfelelő módosításáról és a felügyelőbizottság létrehozásáról a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján.

 

5. §

A Közgyűlés

(1) A párt döntéshozó szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal  össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a párttal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a párt tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

1. az alapszabály módosítása;

2.  a párt megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

3.  a Elnökség tagjai, az Elnök, az Alelnök megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, továbbá a tiszteletbeli tagi, pártoló tagi cím visszavonása;

4.  az éves költségvetés elfogadása, a bevételi fő összegének és a kiadások költséghelyenkénti előirányzatának megállapítása;

5. az éves beszámoló - ezen belül az Elnökségnek a párt vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

6.  a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a párttal munkaviszonyban áll;

7.  az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a párt a saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

8.  a jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más párt-szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

9.  a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

10.  a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

11.  a végelszámoló kijelölése;

12. döntés a tiszteletbeli tagok felvétele ügyében;

13. fegyelmi ügyben döntés, így a párt tagjainak sorából történő kizárás;

14. a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat elfogadása, módosítása;

15. a párt megalakulása évében a rendszeres tagsági díj összegének és esedékességének meghatározása;

16. döntés a párt (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati) választási programjáról;

17. döntés a párt által esetlegesen jelölt közjogi tisztségviselők (miniszterelnök, köztársasági elnök, más választott közjogi tisztségviselők) személyéről;

18. döntés a párt országos választási listájáról, egyéni képviselőjelöltjeinek személyéről;

19. döntés esetleges választási együttműködésről, kormányzati szerepvállalásról, koalíciókötésről.

.

(3) A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a párt székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Abban az esetben viszont, ha a meghívottak száma indokolja vagy a közgyűlés lebonyolíthatósága érdekében szükséges a közgyűlés máshol is tartható. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az – erre a célra írásban megadott – elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

(4) A közgyűlési meghívó tartalmazza a párt nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti Közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell a tagokat távolmaradásuk következményeiről. A közgyűlési meghívót a párt székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

(5) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és a párt szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

 

(6) Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

(7) Az elnök köteles a közgyűlést 15 napon belül összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. a párt vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

2. a párt előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

3. a párt céljainak elérése veszélybe került.

 Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a párt megszüntetéséről dönteni. Ha a párt működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyűlést vagy határidő tűzésével a Közgyűlést a törvényes működés helyreállítására kötelezi.

 

(8) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 (egy) fő jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

(9) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A párt céljának módosításához és a párt megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

(10) A Közgyűlés a költségvetés és az éves számviteli beszámoló elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazáson hozza.

(11) A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a közgyűlés tisztségviselőit, így a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

(12) A Közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1.  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a párt terhére másfajta előnyben részesít;

2.  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

3.  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4.  akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a pártnak nem tagja;

5.  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

(13) Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni, és – szükség szerint – megismételt szavazást kell tartani.

 

(14) A közgyűlési határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon – 15 napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt a párt iktatásában elhelyezve). Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.

 

6. §

Az Elnökség

(1) A párt ügyvezető szerve az 5 (öt) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással két év időtartamra választja. Az Elnökség a feladatait az alapszabály előírásai, valamint a Közgyűlés határozatai szabják meg. Tevékenységéről köteles a Közgyűlésnek beszámolni. Az Elnökség 1 (egy) fő elnökből, 1 (egy) fő alelnökből és 3 (három) fő elnökségi tagból áll.

 

Elnök: Horváth Tibor

Alelnök: Csupor Anikó

Elnökségi tagok:

Tóth Dezső

Nagyné Rácz Tünde 

Makula Attila



(2) Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. Az ülést az elnök legalább 8 nappal (sürgős döntést igénylő esetben legalább három naptári nappal) az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a párt székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Abban az esetben viszont, ha a meghívottak száma indokolja vagy az ülés lebonyolíthatósága érdekében szükséges az ülés máshol is tartható. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá az elnökségi tagnak az – erre a célra írásban megadott – elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a párt nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.

 

(3) Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele – azaz legalább 3 (három) tag – jelen van. Az elnökségi ülésén az Elnökség tagjai és az Elnökség által (állandó vagy esetei jelleggel) meghívottak vehetnek részt. Az Elnök – indokolt esetben – zárt ülést rendelhet el. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet két elnökségi tag (mint jegyzőkönyv-hitelesítő) és a jegyzőkönyv vezetője aláírásukkal látnak el. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

 

(4) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon – 15 napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt a párt iktatásában elhelyezve).

 

(5) Az Elnökség rendkívüli ülését kell összehívni, ha az Elnök vagy legalább 2 (két) elnökségi tag az ok és cél megjelölésével ezt indítványozza.

(6) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

1. a párt napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

2.  a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

3.  az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

4.  a párt vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

5.  a párt jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

6.  a közgyűlés összehívása, a tagság és a párt szerveinek értesítése;

7.  az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

8.  részvétel a közgyűlésen és válaszadás a párt működésével kapcsolatos kérdésekre;

9.  a tagság nyilvántartása;

10.  a párt határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

11.  a párt működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

12.  a pártot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele; és

13.  az alapszabály felhatalmazása alapján a rendes és a pártoló tag felvételéről való döntés;

14. a párt tagjaira kötelező határozatok meghozatala;

15. a párt tevékenysége körében nyilatkozatok tétele;

16. az Elnökség ügyrendjének és munkatervének elfogadása;

17. fegyelmi ügyben történő döntés;

18. a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat előkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése;

19. a párt eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése;

20. a párt megalakulását követő évtől a rendszeres tagdíj mértékének, valamint a pártoló tagok anyagi hozzájárulására vonatkozó irányelveknek a meghatározása;

21. döntés a párt hivatali szervezetének kialakításáról, vezetőinek kinevezéséről;

22. döntés a párton belül szakmai kabinetek, munkacsoportok felállításáról;

23. előkészítés és javaslattétel a Közgyűlésnek a párt (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati) választási programjára;

24. javaslattétel a Közgyűlésnek a párt által esetlegesen jelölt közjogi tisztségviselők, illetőleg a képviselőjelöltek személyére;

25. képviselőjelölt kiesése esetén döntés a képviselőjelölt személyéről – ha a Közgyűlés összehívására nincs mód;

26. politikai megállapodás előkészítése és javaslattétel a Közgyűlésnek esetleges választási együttműködésről, kormányzati szerepvállalásról, koalíciókötésről.

 
(7) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával, az elnökségi tagságról vagy a tagsági jogviszonyra vonatkozó lemondásával, a megbízatása határozott idejének leteltével, cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, illetőleg a vele szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte esetén is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tago(ka)t választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. Abban az esetben, ha az Elnökség létszáma 3 (három) fő alá csökken, új elnökségi tag(ok) megválasztásának céljából – 30 napon belül – rendkívüli közgyűlést kell összehívni.

 

(8) Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot egyidejűleg megnevezik. A két kérdésről egyszerre kell határozni. Az Elnökség valamely tagjának visszahívásáról a Közgyűlés a tagok legalább egyharmadának indítványára határozhat, ha az Elnökség tagja a párt céljaival ellentétes, azokat súlyosan veszélyeztető tevékenységet folytat.

 

 (9) A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni, és jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökséggel.

 

(10) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.

 

(11) Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

 

7. §

Az Elnök és az alelnök

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással két év időtartamra választott vezető tisztségviselő. Az Elnök helyettesítésére a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással két évre választott Alelnök jogosult. Az Elnök és az Alelnök a párt szervezetének képviseletére önállóan jogosult.

(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:

1. a párt hivatali szervezetének kialakítása és vezetése;

1. a munkáltatói jogok gyakorlása a párt munkavállalói felett;

2. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtatása;

3. az elnökségi ülések előkészítése és levezetése;

4. a párt képviselete harmadik személyek felé és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, hivatalos eljárásokban;

5. a párt pénzeszközeinek kezelése, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol;

6. a párt iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése;

7. a tagnyilvántartás kezelése;

8. a párt Közgyűlése és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható;

9. az éves beszámoló tervezetének előkészítése és először megvitatás céljából az Elnökség, majd jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése;

10. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése.

 

(3) Az Alelnök:

1. ellátja az Elnök által rábízott feladatokat;

2. teljes jogkörben képviseli a pártot;

3. az Elnök munkáját segítve rendszeresen és tevékenyen vesz részt a párt feladatainak meghatározásában és megvalósításában, így a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak, utasításainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtásának ellenőrzésében.

 

8. A Párt működése és gazdálkodása

(1) A párt a nyilvántartásba vételével jön létre.

 

 (2) Párt nem alapítható gazdasági-vállalkozási tevékenység céljára. A párt a céljának megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A párt a vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A párt a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

(3) A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja:

1. politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet;

2. a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti.

 

(4) A párt a vagyonával – éves költségvetés alapján – önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a párt tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 
(5) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 5. §-a alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a jelen Alapszabály 8. §-ának (3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik. A párt egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, azonban más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet. A párt a pénzeszközeit — részvényvásárlás kivételével — értékpapírba fektetheti.

 

(6) A párt részére – a jelen Alapszabály 8. §-ának (5) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljaira. Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodn

 

(7) A tagdíj összegét, esedékességét, valamint befizetésének módját a párt alakulásának évében a Közgyűlés, a következő évtől az Elnökség határozza meg. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A párt rendes tagja köteles a 6.000.- Ft éves tagdíjat megfizetni havonta 500.-Ft/hó egyenlő részletben minden hónap 15. napjáig. A tagdíj a 2015-ös évben 6.000.-Ft/év, melyet az alakulás évében a szervezet bejegyzéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell befizetni.

 

 (8) A párt köteles május 31-ig az előző évről szóló, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 1. sz. melléklet szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint saját honlapján közzétenni.

 

(9) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat, illetve a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladó külföldről származó hozzájárulásokat — a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével — külön kell feltüntetni.

 

(10) A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.

 

(11) Ha a párt más párttal összeolvad, más pártba beolvad, vagy több pártra válik külön, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt szétválási tervében határozza meg.

 

(12) Ha a párt kimondja feloszlását vagy a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni.

 

(13) Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, az előző, (12) bekezdésben említett alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.

 

9. §

A párt képviselete

(1) A pártot az Elnökség tagjai önállóan képviselik.

(2) A párt bankszámlája felett az Elnökség tagjai önállóan jogosultak rendelkezni.

 

10.§

A párt Szervezeti és Működési Szabályzata

 

(1) A párt működését, az Elnökség, a tisztségviselők, a szakmai kabinetek, munkacsoportok feladatait érintő – az Alapszabályban részletesen nem rögzített – alapvető feladatokat Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SzMSz) kell meghatározni.

 

(2) Az SzMSz-t az Elnökség állítja össze és készíti elő, majd jóváhagyásra beterjeszti a soron következő Közgyűlésnek.

 

(3) Az SzMSz nem állhat ellentétben a párt Alapszabályával.

 

(4) Az Elnökség szervezeti és működési rendjét külön ügyrendben kell rögzíteni, melyet az Elnök készít elő, és az Elnökség hagy jóvá.

11. §

A párt megszűnése

 

(1) A párt jogutóddal szűnik meg, ha

1.  más párttal összeolvad,

2.  más pártba beolvad, vagy

3.  több pártra válik külön.

 Pártból való kiválás esetén jogutód csak párt lehet.

 

(2) A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha

1.  feloszlik,

2.  a bíróság feloszlatja,

3.  a bíróság megszünteti, vagy

4. a bíróság megállapítja megszűnését,

és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

 

(3) Ha a párt más párttal összeolvad, más pártba beolvad, vagy több pártra válik külön, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt szétválási tervben határozza meg.

 

 (4) Ha a párt kimondja feloszlását vagy a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Az alapítvány részletes céljait és felhasználásának módját az Országgyűlés által kiküldött - az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy képviselőjéből álló - bizottság dolgozza ki. Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, a párttörvény (1989. évi XXXIII. tv.) 8. § (1) bekezdése szerinti alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.

 

(5) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik. A bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését akkor is, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Ez utóbbi esetben is a párt megszűnésének vagyoni következményeire továbbra is a párttörvény (1989. évi XXXIII. tv.) rendelkezései az irányadóak.

 

(6) A párt feloszlása esetén a párt bejegyzett képviselője a következő tartalmú közleményt köteles megjelentetni a Magyar Közlönyben:

1. annak megjelölését, hogy a hitelezők a közlemény megjelenésétől számított 90 napon belül hol jelenthetik be követeléseiket;

2. a párt kíván-e alapítványt létrehozni.

Ebben az esetben a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait a zárlati munkák elvégzését követően átadja a bíróságnak.

 

 (7) A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és

1.  az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy

2.  azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy

3. hogy fennmaradó vagyonát a párttörvény (1989. évi XXXIII. tv.) 8. § (1) bekezdése szerinti alapítvány tulajdonába adta.

12. §

Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:1.-3:48. §, valamint a 3:63.-3:87. § alapján, továbbá a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

 

 (2) A párt tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy a párt szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a párt ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a párt jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.

 

(3) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.

(4) A párt Alapszabályát az alapító tagok a Nádudvaron, 2015. augusztus 1. napján tartott – a Debreceni Törvényszék hiánypótlást előíró végzése alapján megismételt – Alakuló Közgyűlésen egyhangú határozattal jóváhagyták.

(5) A párt Alapszabályát a Debreceni Törvényszéknek az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Kelt: Nádudvar, 2015. augusztus 1.

 

Záradék: Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának:

 

........................................
Horváth Tibor Elnök

Ellenjegyzem: